Mega-respekt:
Barátok Útja

Kelt 2009-08-18 18:24:00, A(z) Napjaim kategóriában, 0 hozzászólás

Az előző két héten nem voltam itt. Két túrán vettem részt, az egyik a Barátok Útja - egy gyalogos zarándoklat - volt. A túra fantasztikusan sikerült, nagyon jól éreztem magam.

Első nap. A kezdetek.
Ismerkedés és meghatódottság (>>Léva)
A zarándoklat a budapesti Szent István Bazilikából indult. Itt osztották ki a csapatokat, majd elkezdtünk ismerkedni. Megjegyeztük egymás nevét, és különféle játékokat játszottunk. Négykor kezdődött a kezdőszentmise, ami hosszúra, de "meghatóra" sikerült. Már lehetett látni, hogy itt valami nagyon jó dolog készül.

Második nap. Felkészülés.
Összerázódás megerőltetések nélkül(>>Pálosnagymező)
Egy nehéz túra lett betervezve, de nem jött meg a kajánk, ezért vissza mentünk a kiindulóhelyre, és buszokon szállítottak át minket a szállásra. Ezen a napon már szinte teljesen összerázódtunk.

Harmadik nap. Az első nehézség
Vízhólyagok és fájdalom(>>Kistapolcsány)
Hosszú túranap volt, sok aszfaltos szakasszal. A végére több vízhólyaggal gazdagabb lettem, és nem nagyon tudtam menni sem A szállás azonban jó volt (egy tornaterem), úgyhogy éjjel fel lehetett töltődni

Negyedik nap. A mélypont
Kétségbeesettség, és emberpróba(>>Lédec)
Lédecre érkeztünk, egy hosszú, kimerítő túra után. Vízhólyagok, és fájdalmak itt, ott, a túra megtette a hatását. Ami még rosszabb volt, hogy tudtuk, éjjel még valami "készül ellenünk", de nem tudtuk, mi az. Végül lefürödtünk, és eltelt az este is. Megpróbáltatások nem voltak, egy ún. bűnbánati liturgia után borozgatás mellett beszélgettünk arról, hogy mitől férfi a férfi.

Ötödik nap. Pihenés
Feltöltődés. Fordulópont(>>Lédec<<)
Egész nap pihentünk, erre volt eltervezve a nap. A fiúk pörköltet főztek, a lányok pedig gyümölcssalátát csináltak. A vízhólyagok eltűntek, éjjel még egy táncházra is futotta.

Hatodik nap. Enyhülés
Elhatározás és siker(>>Nyitra)
Elhatároztam, hogy nem fogok nyafogni a fájdalmaim miatt, és hogy nem figyelek oda. És sikerült is. Az egész túra alatt fantasztikusan éreztem magamat, csak a végén (Már nyitrán) nőtt egy szép vízhólyagom, de azt is kibírtam.

Hetedik nap. Lazulás
Minden élvezet, amit túra adhat(>>Nagyudvarnok)
Már reggel beharangozták, hogy nem hosszú túra, meg nem is hegyes, csak éppen végig napon fogunk menetelni, és hogy 40 fok lesz... De kibírtuk. Én ekkor éreztem magam a legjobban. Végig elől mentem, teljesen átéreztem minden szépségét ennek a zarándoklatnak, és nagyon jól éreztem magam. Estére egy magyar faluba érkeztünk, ahol a helyi magyaros bácsi fegyveres-lovas-íjas bemutatóval készült, és nagyon örült, hogy ilyen szívesen fogadjuk a tanításait. Volt egy fajta vérszerződés is, egy spéci injekciós tűvel () egy csepp vért i tudtunk nyerni az ujjbegyeinkből, amit egy lepedőre nyomtunk. Ezt később "felajánlottuk" a Szűzanyának, a győri könnyező szűzanya kép előtt. Este sátrakban aludtunk, nem sokat, mint mindig, de azért jól éreztük magunkat.

Nyolcadik nap. Véghangulat.
Utolsó túra. Vissza Magyarországra.(>>Győr)
Nem volt már ez olyan jó, mert végig nagyon jól éreztük magunkat, összecsiszolódtunk, és tudtuk, hogy most egy évre vége az egésznek. A megérkezés azért szép volt, meg a búcsúzkodás is. Este volt egy záróműsor, mindenféle poénokkal.

Utolsó nap. Vonatozás Vége. Egyáltalán nem éreztem magam jól...


Kommentek

Új hozzászólás




Írd be 5 és 1 összegét!


Hasonló cikkek

Ugyanebben a kategóriában olvashatod:

Motor: DADIblog 1.0 | Kasztni: HTML, CSS
Copyright © dadikovi
Felhasznált programok: Gimp, Geany, Inkscape.

RSS (legújabb bejegyzések) | RSS (legújabb hozzászólások) | Jogok | Statisztikák