Biztos mindenki érzett már olyat, hogy egyszer csak jön a "hullám", betelítenek a teendők, semmi időd, és ha nagy nehezen belekezdesz valamire, akkor meg arra kell hogy rájöjj, hogy minden mással nem haladsz semmit. És ez szar érzés, nem is kell mondanom, hogy miért.

Én most még inkább áldásnak, mint átoknak fogom fel, hogy ha éppen unatkoznék, akkor mindig van valami, amihez odakaphatok - egy kis programozás, egy kis Diákönkormányzatosdi, vagy éppen tanulni valamit. Viszont hamar előjönnek a sürgető határidők, amikor már annyi nem vicces mindez, és olyankor ki kell dolgozni egy stratégiát, hogy hogyan tudjad minden egyes napodat jól kihasználni, hogy ne csak elrepüljön feletted az idő, mert az ilyenkor nagyon kínos tud lenni.

Én most erre egy háromlépcsős kis technikát vezettem be: a telefonon a teendők közé mentem a célokat úgy általában, hogy miket szeretnék megcsinálni, ezek közül a héten esedékes dolgokat felírom a padomra, ami egész nap előttem van ugyebár (de nem vagyok vandál, egy műanyag könyökalátétre firkálok), valamint a napi teendőket felírom egy kis lapra, azok mennek be farzsebbe, aztán este jöhet az ejnyje-bejnyje, ha valami nem jött össze, és a fogadkozás, hogy "majd holnap". Vagy ha csak szimplán boldog voltam aznap, akkor az kiváltja az aznapi munkát, mert állítólag ez az egész arra megy ki, hogy elfoglaljam, elfogadtassam magam, és ezáltal boldog legyek. Vagy valami ilyesmi.

Kommentek

Új hozzászólás

Cím Név
Email-címed
Weblapod (ha van)

Írd be 4 és 4 összegét!

Hasonló cikkek

Ugyanebben a kategóriában olvashatod:

• Ilyen volt 2011,2011-12-29 20:33:00

• Tudásvágy,2011-12-03 16:07:00

• Fordulópontok,2011-12-02 16:53:00

• Hogy tetszik a rendszer?,2011-11-15 20:10:00

• Mások élete,2011-11-02 23:32:00

• Meghalt Pista bácsi,2011-10-06 20:28:00

Oldalak