A megfelelően elmebeteg figyelemfelkeltő cím történelmi hivatkozást is tartalmaz, úgyhogy elevenítsük fel gyorsan a történelemtudásunkat (néhány hét múlva úgyis sok szolgálatot tehet majd ).

Az első világháború rendkívüli borzalmait elsősorban a hadviselés néhány új eleme, a tömegpusztító fegyverek szélesebb körben való alkalmazása. Persze azért hülyeség lenne a tömegpusztító fegyverek háborújaként aposztrofálni, de tény és való, hogy itt alkalmazták először a lángszórót, és itt ismerte meg a világ a harci gázt is. 1915-ben az Yperni csatában 5730, összesesen 170 tonnányi gázt tartalmazó tartályt robbantottak fel a németek a francia fronton. A katonákat teljesen váratlanul érte a csapás, hanyatt-homlok menekültek a helyszíről. Később gázálarccal védekeztek ellene, több-kevesebb sikerrel.

Most jön a kémia. Ez a bizonyos gáz nem más volt, mint az elemi klórgáz, mely rendkívül mérgező, belélegezve roncsolja a tüdőt, és a nyálkahártyákat (értsd: az ember kiköhögi a tüdejét). A cím azt sugalja, hogy akkor most jön a recept, hogy hogyan lehet ilyet előállítani, de annyira elmebeteg nem vagyok. Viszont elég nagy baj az, hogy ilyen gázt egyáltalán nem nehéz előállítani, sajnos. Ha összeöntötök egy flakon hipót egy flakon sósavval, akkor például nem tanácsos a továbbiakban a közelben tartózkodni. Szóval takarításkor a kettőt használni egyáltalán nem szabad.

Egyébként nagy mennyiségben a nemesfém-kloridok termikus disszociációjával lehet előállítani, szóval például az arany-klorid melegítésével. De nem éri meg.

@ Wikipédia

A fent említett kérdésre a legtöbbek agyában valami olyasmi válasz fogalmazódna meg, hogy "Ügyesek a politikusaik", hogy "sok szerencséjük van", vagy hogy "Irakból / Iránból lopják", vagy valami hasonló, de az előző földrajzórán a tanárunk bemutatta néhány számadat kíséretében az 1991-es öbölháborút, ami - mint kiderült -, nem kis nyereséget jelentett az amerikai államnak, és a magánszférának, illetve nem kevés veszteséget a többi államnak.

Az 1991-es öbölháborút az USA [az ENSZ] robbantotta ki, alig másfél hónapig tartott, és célja az Irak által elfoglalt Kuvait állam (melynek lakosai ugyanúgy Irakiak, csak az ott lévő nagy olajkészleteket nem szívesen osztották volna meg a teljes Iraki állammal, és különválásukban a "szabad világ" is készségesen segétkezett az oszd-meg-és-uralkodj elv alapján) felszabadítása volt.

A rövid ideig tartó háború teljes költségvetése 40 milliárd dollár volt. A keretmese szerint ezt USA állta, de a teljes igazság, hogy a költségvetés 75%-át Irak riválisaival fizettették ki, ugyanis ez nekik is nagyon megérte.

Az öbölháború rendkívül nagy gazdasági változásokat idézett elő: A kérdéses időszakban nem lehetett az erről a területről származó olajat közvetlenül Európába szállítani (mert akkor ott háború dúlt), hanem csak nagy kerülővel. Mivel a háborúhoz olaj is kell (tankokba, repülőkbe, stb.), rendkívül nagy kereseti többlet jelentkezett. Ezen két tényező miatt felkúszott az olaj ára. Ez az olajtermelő országoknak érte meg, azoknak, akik a háborús költségvetés 75%-át is fizették, így mondhatni, ők jól jártak.

Csakhogy, ezen országok (Mint például Egyiptom, Szíria, stb.) csak a többlet-ár felét zsebelhették be, míg a pénz másik fele a kitermelést végző TMC-k (multinacionális cégek) kasszájába vándorolt. Ezek közül a cégek (Shell, Esso, stb.) közül azonban a legtöbb amerikaiak, sőt, nagy részben maga az amerikai állam kezében van. Így ebből a bevételből, mely nagyjából 21 milliárd dollárt tett ki, 9 milliárd dollár magánszemélyek (A háború elindítására szavazó szenátusi tagok), míg a fennmaradó rész az amerikai állam kasszáját gyarapította.

Ehhez jön a fegyver-export, mely csak a másfél hónapig tartó öbölháborúban 49 milliárd dollár hasznot hozott, így tehát összesen az USA 61 milliárd dollárt nyert ezen a háborún. Ebből a pénzből tartják fenn azt az életszínvonalat, amelyet a középosztálybeli európai ember szinte fel sem foghat. A dolog másik oldala, hogy a megnövekedett olaj-ár révén a világ nagy részén csökkent az életszínvonal, míg azokon a helyeken, ahol az ENSZ (amerikai irányítással) "zúzott picit", egyenesen szakadékba zuhant. Tehát a válasz egyértelmű: USA pénze a mi pénzünkből van.

Terjeszd!

Az őszvégi gugli-dícsérés legújabb tagjával van dolgotok. Sokszor írok a google-ről, és ezekben a cikkekben szinte mindig agyondicsérem a céget. Mostanában már olyan vélemények is születnek, hogy semmivel sem jobb, mint a Microsoft, csak jobbak a PR managerei. Úgy gondoltam, összefoglalom, hogy a google miért is más, mint a többi hasonló cég, és hogy hogyan építette ki azt az üzletpolitikát, amely azóta a világ leglátogatottabb oldalává emelte.

A Mars egyenlítői körvonala 3402,5 km (fele a Földének, mégis két holdja van - igazságtalanság!!), a Holddé 3476,2 km!

Egy amerikai biztonsági szakértő azt állítja, hogy sikerült feltörnie a GSM technológiát alkalmazó mobilhálózatok titkosítását, az A5/1-et. A számos európai, afrikai, ázsiai és észak-amerikai mobiltelefon-hálózat "lelkét" adó eljárás feltörése - állítja a szakember - azt jelenti, hogy a jövőben bárki képes lehet egy alig százezer forintos kártya és egy laptop segítségével tetszőleges mobilhívásokba belehallgatni, személyes vagy akár üzleti információkat megszerezve ezáltal.

A Microsoft a napokban tett közzé egy videót, amelyen azt mutatják be, milyen lesz az életünk 10 év múlva...

Draskovics Tibor "igazságügyi" és rendészeti miniszter július 24-én, pénteken mutatott be egy videót, amelyen - elmondása szerint - a "Magyarok Nyilai" nevű "terrorszervezet" erejét demonstrálandó egy bombát robbantott. 27-ére kiderült, a videó hamisítvány.

Egy biztonsági szakértő szerint fabatkát sem ér az iPhone múlt hónapban megjelent, legújabb változatának titkosítása. Utóbbit az Apple azért építette be a telefonba, hogy készülékét így tegye vonzóvá az adataik nyers formában történő továbbításától erősen ódzkodó vállalatok számára - a jelek szerint azonban a titkaikat féltő cégek jobban teszik, ha mégis inkább más megoldásoknál maradnak ha adataikat biztonságban szeretnék tudni.

Negyven éve lépett először ember a Holdra - állítólag. Az évforduló új alkalmat adott a kételkedőknek, hogy hangoztassák az érveiket. A tíz legelterjedtebb magyarázatot szedte össze a brit Daily Telegraph.

Oldalak